A szabad akaratnyilvánítás az egyik általános szerződéskötési elv. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, ahogy azt is, hogy akarnak-e egyáltalán szerződést kötni. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Az úgynevezett vegyes szerződés egyik leggyakrabban előforduló esete az ajándékozással vegyes adásvételi szerződés, mely esetben az eladó a vételárat ajándékozási szándékkal a forgalmi értéknél lényegesen [...]

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség tehát személyt biztosít, amelyet csak írásban lehet vállalni. Az erre irányuló megállapodás a kezes és a jogosult között jön létre, mivel ha a kötelezett állapodik meg a kezessel, hogy az kezességet vállal érte, még [...]

Az óvadéknak az a rendeltetése, hogy szerződésszegés esetén a jogosult számára biztosítékot  (fedezetet) nyújtson. Óvadékul pénzt, takarékbetétkönyvet, vagy értékpapírt lehet adni. Gazdálkodó szervezet a pénzben kapott óvadékot takarékbetétbe helyezéssel köteles megőrizni. Az óvadék és a zálogjog rokon típusú jogok. Különbség köztük, hogy az óvadék tárgya szűkebb, így a megjelölteken kívüli más dolog esetén már a [...]

Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. A jelzálogjog olyan jog, amelynek alapján a jogosult a követelését az ennek biztosítására lekötött ingatlanból elégítheti ki. Az adós tűrni köteles, hogy a jogosult a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból a követelését kielégítse. A jelzálogjog az ingatlan–nyilvántartásban hivatalosan szereplő egész ingatlant, annak alkotórészeivel együtt terheli. Egyetemleges jelzálogjog esetén a követelés [...]

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint, a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) [...]

A szolgalmi jog megszűnése több szempont alapján történhet. Az első a szükséglet megszűnése következtében bekövetkező, mely akkor áll fenn, amikor megszűnik az a szükséglet, amelynek érdekében létrehozták a telki szolgalmi jogot. Abban az esetben, amennyiben bírósági döntésen alapult a szolgalmi jog létrejötte, a jog törlése is csak a bíróság döntésén alapulhat. A második szempont lehet [...]

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó magatartásától tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlop elhelyezése, épület megtámasztása céljából, vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. A telki szolgalom csak önálló ingatlan javára [...]

A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tárgya a szolgáltatás, az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet. A szolgáltatások általában vagyoni értékűek, pénz vagy más dolog adására, vagy valamely tevékenység kifejtésére irányulhatnak. A szolgáltatás irányulhat egyszeri tevékenységre (például adásvétel), vagy tartós, időszakonként visszatérő (például bérlet, vagy [...]

Amennyiben a birtokost a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti  annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokvédelemnek két módja van, az egyik a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, vagy az elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása, a másik  az [...]

Az előbérleti jog is az egyik olyan jogtípus az ingatlanjogban, amiről csak kevesen tudnak. Előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog gyakorlására akkor kerül sor, ha valamelyik tulajdonostárs az általa kizárólagosan birtokolt részt kívánja bérbe, haszonbérbe adni. A tulajdonostárs előbérleti, előhaszonbérleti joga azt takarja, hogyha a tulajdonostárs bérleti vagy haszonbérleti szerződést kíván harmadik személlyel kötni, az ajánlatot köteles [...]