Abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor valaki valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte. Tévedés miatt csak az a fél támadhatja meg a szerződési nyilatkozatát, aki lényeges körülmény tekintetében volt tévedésben.
A szerződés megkötése az egyik fél részéről tett ajánlattal indul. Az ajánlatnak két lényeges eleme van, az egyik, hogy tartalmaznia kell a megkötendő szerződés azon pontjait, amelyeket a törvény lényegesnek tekint. Ebből következik, hogy az ajánlatnak olyan tartalmúnak kell lennie, hogy az arra adott elfogadom válasz elegendő legyen a szerződés létrehozásához. A másik, hogy az [...]
Az előszerződésben a felek – egyértelmű nyilatkozatukkal – arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek. Az előszerződés nem tévesztendő össze bizonyos speciális jogok kikötésével, ugyanis ilyen esetekben a szerződés az egyik szerződő fél nyilatkozatával jön létre. Az előszerződés fogalmából következik, hogy annak alapján csak a szerződés megkötése követelhető, de a teljesítés nem. Ezért [...]
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Lényeges rendelkezése a törvénynek az, hogy a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. A szerződés teljesítése érdekében a feleknek együtt kell működniük. Kölcsönösen [...]
A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi. Követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadást. Az önhatalom nemcsak a tulajdonost illeti meg, hanem azt is, [...]
A rendelkezési jog a legtágabb értelemben a dolog tulajdonosának az a joga, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesítsen, vagy a tulajdonjogot ezen kívül is megszüntethesse, hiszen a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, hasznát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát [...]
