kedd február 7 2012

Felsőzsolcán az árvizes területekre is adtak ki építési engedélyt

Az árvíz lezajlása után kiderült, hogy még 2010. június 9-én, azaz az árvíz ideje alatt is adtak ki építési engedélyt a víz alá került területekre. A borsodi székhelyű Miskolc és Felsőzsolca között elhelyezkedő terület szinte teljes egésze víz alá került, azonban még ez sem akadályozta meg a helyieket, hogy építési engedélyt adjanak ki rá. Az [...]

A cégek ingatlanban lekötött vagyonának hozzáférhetősége

A jelen piac finanszírozási nehézségei miatt sok cég számára még a mindennapi működéshez szükséges anyagiak biztosítása is nehézzé, sokszor még akár lehetetlenné is vált. Azonban az ingatlannal rendelkező cégek számára még van egy lehetőség ebben az esetben, méghozzá az ingatlan eladás-visszabérleti konstrukció. Az említett joggyakorlat a tengerentúlon már régóta működőképesnek bizonyul, és lassan hazánkban is [...]

Széljegyek, melyek csökkentik az ingatlanunk értékét

A tulajdoni lapon megjelenő széljegyek rossz esetben csökkenthetik az ingatlan értékét, még rosszabb esetben ennek mértéke akár az ingatlan értékének 80 százalékos csökkenésével is járhat. Az úgynevezett vezetékjog 2-20 százalék csökkentéssel bírhat. A csökkentő tényező értékét a vezeték elhelyezkedése és átmérője mellett az határozza meg, hogy mennyire befolyásolja a telek használhatóságát és beépíthetőségét.

Irodaként bejegyzett ingatlanok lakássá nyilvánítása

Gyakran találkozni irodaként bejegyzett ingatlannal a lakáspiacon. Ezek néha olyan környezetben találhatóak, illetve olyan kialakítással rendelkeznek, hogy akár életvitelszerű ott lakásra is alkalmasnak, így nem egyszer fordul elő, hogy egy lehetséges vevő ebben a változatban gondolkozik. Egy konkrét levélíró is ezt a témát feszegette nálam. Arra volt kíváncsi, hogy ilyen esetben lehet-e szó feljelentésről például [...]

Az ingatlanjog alkalmazása a szomszéd oldaláról II.

Az ingatlanjog magánjogi korlátozásai közül a szomszéddal és az ingatlan rendeltetésszerű használatával hozhatóak összefüggésbe a szomszédjogok. Ezeket három csoportba sorolhatjuk: az idegen dologbeli jogok, a szomszédjogok és az elidegenítési tilalom. Az idegen dologbeli jogok közé tartozik a haszonélvezeti jog, használati jog, illetve a telki szolgalmi jog.

Az ingatlanjog alkalmazása a szomszéd oldaláról I.

Gyakori eset sajnos, hogy olyan emberek kerülnek egymással szomszédságba, akiknek eltérő nézeteik, hozzáállásuk miatt állandó konfrontációkat kell átvészelniük. Ennek egyik legrosszabb esete, ha a tulajdonosok pereskedésre adják a fejüket. Természetesen a vitákat valahogyan ésszerűen kell megoldani, és ennek egyik lehetséges módja a bírósági tárgyalás. Jelen cikkben a szomszéd oldaláról nézzük meg a lehetőségeket, azaz olyan [...]

Az ingatlanjog alkalmazása a birtokos oldaláról II.

A birtokos oldaláról nézett használati jogok egyik leggyakoribb esete a haszonélvezeti jog. A haszonélvezeti jog egy személyhez között jog, azaz nem átruházható. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, kiterjedhet az adott dolog egészére, vagy annak egy részére. A haszonélvezeti jog a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak. [...]