Sajnos a szomszéddal való viszony nem minden esetben békés. A konfliktusok nagy százalékban valamilyen – az egyik fél által végzett, a másik fél számára elviselhetetlen – zavaró tevékenységből következnek. Mindenkinek jó lenne, ha a következő két pontot elfogadná.Az egyik, hogy a nyugodt magánélethez való jogot a nemzetközi jog, az alkotmány és a jogrend is biztosítja. A másik, hogy az előbbi joggal mindenki addig élhet, amíg mások jogait nem sérti. Természetesen ez így túl egyszerű lenne, az élet pedig talán túl unalmas? Az viszont biztos, hogy sokkal egyszerűbb lenne minden, ha a felek már az első ellentétek megjelenésekor átgondolnák cselekedeteiket, érveiket, és a valóság talajára állítanák a tényezőket, majd részletekbe menően nyugodtan megbeszélnének mindent ahelyett, hogy évekig gyűjtögetik a sérelmeket, a teljes elfajulásig hagyják az ellentéteket.
Nem árt időnként gondolkozni! Az egyik meggondolatlanságból eredő tipikus eset, amikor a zavaró szomszéd valótlan alappal feljelenti azt, akit a valóságban ő zavar. A vád sokszor valótlan bántalmazásról és fenyegetettségről szól. Pedig az ilyen cselekedetet hamis vádnak hívják, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Hasonló eset, amikor a zavaró fél az őt feljelentőt fenyegetéssel visszavonulásra kényszeríti. Az ilyen cselekedet szintén bűncselekménynek számít. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Volt már példa olyan esetre is, ahol pénzigényt támasztott a zavaró az őt feljelentő ellen konkrétan a feljelentés miatt. Ez a jog szerint zsarolásnak minősül, mely bűntett egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, súlyosabb esetekben még az előbbinél is többel. Természetesen az ilyen esetekre konkrét megoldással nem tudok szolgálni, de úgy gondolom, előrelátással sokkal többre lehet menni.
