A tulajdoni lapon megjelenő széljegyek rossz esetben csökkenthetik az ingatlan értékét, még rosszabb esetben ennek mértéke akár az ingatlan értékének 80 százalékos csökkenésével is járhat. Az úgynevezett vezetékjog 2-20 százalék csökkentéssel bírhat. A csökkentő tényező értékét a vezeték elhelyezkedése és átmérője mellett az határozza meg, hogy mennyire befolyásolja a telek használhatóságát és beépíthetőségét.
Hasonló hatással lehet az ingatlan értékére a bejegyzett szolgalmi jog. Ez már akár 50 százalékkal is csökkentheti az értéket. Ebben az esetben szintén az számít, hol helyezkedik el az átjárási, vagy vízvételi lehetőség, és ez mennyire befolyásolja az adott terület használhatóságát és beépíthetőségét. Hiszen egy családi ház esetében komoly gondot is jelenthet a dolog, viszont egy társasházban elképzelhető, hogy semmit sem számít a szolgalmi jog gyakorlásának fenntartása.
A használati, haszonélvezeti jog körülbelül 30 százalékos értékcsökkenést okoz. A pontos mértéke nagyban függ attól, hogy meddig tart a használati jog, ki használja az ingatlant, és mennyiben korlátozza ez a tulajdonos lakáshasználatát. Egy holtig tartó haszonélvezeti jog általában 30 százalékos értékcsökkenést eredményez, bár ez erősen függ a haszonélvező korától. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az özvegyi jog is, a különbség csak annyi, hogy ez a jog egy újabb házasságkötéskor megszűnik.
Forgalomképtelenné tesz egy ingatlant a bűnügyi zárlat, a végrehajtási jog és a perfeljegyzés. A szabályozási terven való átsorolás szintén értékcsökkentő lehet egyes esetekben. Főként abban az esetben jelenthet problémát, ha az átsorolás miatt kevesebb lakás, illetve kisebb épület húzható föl egy adott parcellára.
A kiszámíthatatlan tényező pedig az, ha barlangra lelünk egy telken, vagy az már be is van jegyezve. A barlangok ugyanis automatikusan állami tulajdonba szállnak és védettek. Erre például a Rózsadombon és a Gellérthegyen lehet számítani, viszont teljesen egyértelmű kizárásra sajnos még jelenleg sincs mód.
