Ma kb. 100.000 olyan lakáshiteles lehet, akiknek 90 napon túli tartozása van. Ezek a hitelek jellemzően CHF-ban, pontosabban svájci frank alapon lettek folyósítva, így az árfolyam növekedés miatt a többszörösére emelkedtek a törlesztő-részletek.
Nagy eséllyel azok, akik hónapokkal el vannak maradva, el fogják veszíteni a lakásukat – az eddig befizetett pénzükkel együtt. A veszély valós, hiszen 2011. október 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium.
Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet kinek a hibájából alakult ki. Tehetnek-e róla az adósok? Több per is folyamatban van a bankokkal szemben, pertársaságok is alakultak az adósokból. Az egyik lehetséges jogi megoldás, hogy az adós bejelenti a banknak, hogy egyoldalúan semmissé nyilvánítja a devizahitelét, és forint alapúnak tekinti.
A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget, nem kell bírósági eljárást kezdeményeznie. Így a bank lesz kénytelen lépni: vagy per nélkül elfogadja a devizahitel semmisségét, vagy neki kell perelni az adóst. Ezzel viszont az adósnak nem kell perköltséget fizetnie, és amíg a bírósági eljárás tart, addig a törlesztő-részletek fizetésétől is megszabadul.
Lehet hivatkozni arra is egy per esetén, hogy a bank szakértője hibázott: rosszul mérte fel a hitelképességet. (Ne feledjük, hogy minden hitelfolyósítást megelőz egy hitelbírálat, aminek a díját az adóssal fizettetik meg!)
Tehát ha az adós jövedelmének mértéke számottevően nem változott a pozitív hitelbírálat időpontjához képest, viszont a jelenlegi árfolyamokon az induláskor megállapított törlesztés többszörösét már nem képes kifizetni, akkor a bank szakértőjét terheli a felelősség emiatt.
A bankok szakembereinek látnia kellett volna előre, hogy merrefelé halad a világ pénzügyi rendszere. (Valószínűleg pontosan tudták, hogy mi fog történni – hiszen ők hozták létre ezt a helyzetet.) Tisztességtelen a rossz szakvéleményük, vagy hiányos szakértelmük következményeit az adósokra terhelni.
A Polgári törvénykönyv 4.§ előírja, hogy a szerződő felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. A Ptk. 205.§ (3) bekezdés: „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”
Mivel az idézett paragrafusokat a bankrendszer, a bankok megszegték, ezért akár szándékos károkozásért is perelhetők lennének. Bárhogyan is próbálunk azonban közelíteni a bankokhoz peres ügyekkel, egyet nagyon jegyezzünk meg: nekik van pénzük és idejük. Szinte korlátlanul…
